A Kék Ló De Ovar | Dr Fehér József

July 9, 2024
Franz Marc: Kék ló, 1912, olaj, vászon, 58 x 73 cm, Saarland Múzeum, Saarbrücken (Németország), © Artothek, Fondation du Patrimoine Culturel Sarrois De vajon miért a kék lovacska áll a középpontban? A kék ló, amelyről mindenkinek Franz Marc jut az eszébe. Az 1912-ben készült, Kék ló című festménynek különös varázsa van. Egy Walter nevű gyerek részére született, aki August Macke festőnek, Franz Marc barátjának volt a fia. Talán ebből a tényből ered a ló különös méltósága és lágysága. Szikrázó színek és lekerekített formák: a ló beleolvad a paradicsomi természetbe. Ártatlanság is sugárzik a képről, hiszen az állat tisztább és teljesebb, mint az ember. De mégis hogyan lehet ennek festménynek a varázsát az illusztrációkban megjeleníteni? Ahogy egyre jobban belemerültem Franz Marc világába, rájöttem az egyik titkára: a képein látható az élő és az élettelen világ különbsége. A tájai olyanok, mintha állandóan mozognának. Persze az állatok is élőnek tűnnek, de ábrázolásuk sokkal részletesebb. Amikor magam is munkába fogtam, akkor kiindulásképpen elválasztottam a kettőt: először az alapokat festettem meg, a formákat és a színeket; azután az állatokat, és végül a főhőst, Mártont.

A Kék Ló Rajz

Fontossága miatt gyakran illusztrált könyvekben, monográfiákban és kiállítási katalógusokban ábrázolták, általában az olajfestmény eredetére utalva. Az Artothek képarchívumának színes sablonját használták a 2004-es raisonné katalógusban. Irodalom, kiállítás és film Hiányzó. A kék lovak tornya. Kortárs művészek egy elveszett remekmű után kutatva, kiállítás a berlini Haus am Waldsee- ben, 2017. március 3–5. ugyanakkor a müncheni Állami Grafikai Gyűjteményben. Katja Blomberg és Michael Hering (szerk. ): Elmaradt, A kék lovak tornya, Franz Marc kortárs művész elveszett remekmű után kutatva, Verlag der Buchhandlung Walther König, Köln, 2017, ISBN 978-3-96098-095-7. Uwe Fleckner: Az avantgárd támadása: művészet és művészetpolitika a nemzetiszocializmusban. Akademie Verlag, Berlin 2007, ISBN 978-3-05-004062-2. Klaus Lankheit: A kék lovak tornya. Reclam, Stuttgart 1961. Susanna Partsch: Marc. 9. kiadás. Taschen Verlag, Köln, 2009, ISBN 978-3-8228-5585-0. 1989: Egy kép története: A kék lovak tornya, Franz Marc, 1913, 21 perc, DEFA Annegret Hoberg, Isabelle Jansen: Franz Marc, catalog raisonné, I.

Állatait élénk, harsány színekkel ábrázolja: kékkel, pirossal, sárgával, de a legjobban a kéket szerette, azt használta a legtöbbet. A formákat és a vonalakat a lényegig csupaszította, így lettek a képei intenzívek és kifejezőek. A színek szimbolikus erejét is felhasználta, a kék a férfierőt, a sárga a nőiességet jelképezi, a piros pedig az anyagi és természeti világot, a sziklákat, a hegyeket. Azért nevezzük expresszionista festőnek, mert a saját érzelmeit és érzékelésmódját ábrázolja, nem pedig a mindennapi világot. Tiszta színek, egyszerű kompozíció, éles vonalak és formák: így hozza közel a nézőhöz az érzések intenzitását. De miről is mesél nekünk ez a ló egymaga a hegyek közt? A lányom tizennégy éves korában azt a feladatot kapta az iskolában, hogy dolgozzon fel egy festői életművet, és ő Franz Marcot választotta. A Kék Lovas csoport festője meg az ő lenyűgöző színei és jelképes világa része lett a családi életünknek, a lányom kivágásokkal és ecsettel alkotta újra a műveit. Engem is lenyűgözött Franz Marc életműve, ahogy egyre inkább szilánkokra és fénycsíkokra estek szét a képei, mintha az első világháború borzalmait sejtenék meg.

Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése, azt hiszem, döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. Kilenc éves koromban kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorunk. Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból – volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorrakerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ-moziban. Dr fehér józsef. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi-pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban stb. 1918 nyarán Abbáziában üdültem a Károly király-féle gyermeknyaraltatási akció jóvoltából.

Címerhatározó/Aczél Címer – Wikikönyvek

1905-ben születtem Budapesten, görög-keleti vallású vagyok. Apám – néhai József Áron – háromesztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hétéves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek – disznópásztorkodtam. Hét esztendős koromban anyám – néhai Pőcze Borbála – visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II. osztályába. Címerhatározó/Száraz címer – Wikikönyvek. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe.

Itt beiratkoztam a Sorbonne-ra. A nyarat a délfranciaországi tengerparton töltöttem egy halászfaluban. Ezután Pestre jöttem. Két szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Tanári vizsgát mégsem tettem, mert – Horger Antal fenyegetésére gondolva – azt hittem, úgysem kapnék állást. Majd a Külkereskedelmi Intézet magyar-francia levelezőnek alkalmazott, megalakulásakor, – referenciával, azt hiszem, szívesen szolgál Kóródi Sándor úr, volt vezérigazgatóm. Ekkor azonban olyan váratlan csapások értek, hogy bármennyit edzett az élet, nem bírtam ki – az OTI előbb szanatóriumba, majd táppénzállományba utalt neuraszténia gravisszal. Hivatalomtól megváltam, beláttam, hogy nem lehetek tehertétel egy fiatal intézmény nyakán. Azóta írásaimból élek. Dr. fehér józsef tiszaújváros. Szerkesztője vagyok a Szép szó c. irodalmi és kritikai lapnak. Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is – egyhavi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem.

Címerhatározó/Száraz Címer – Wikikönyvek

1857-ben osztrák bárói rangot nyert. Fiai: István (szül. 1824, 1866) és Lajos (szül. 1828, †1910) 1875-ben magyar bárói méltóságra emelkedtek. Halála után a németsági uradalmat örökbefogadott leánya, Konstanczia, férj. gróf Szápáry Istvánné örökölte. István fia Béla (szül. 1850, †1900 márc. 29) cs. és kir. kamarás, volt orsz. képviselő, a Park-Club megalapítója. A nemesi ágból József (†1845) huszárkapitány, Sándor 1834-1838-ig Arad vármegye másodalispánja és János 1849-1852-ig Arad várm. csász. kir. biztosa. Fia Péter (szül. 1836, †1901 szept. 11. ) Arad város polgármestere, majd Arad város és vármegye főispánja, 1892-96 orsz. képviselő. Címer (bárói): négyelt pajzs, kék szívpajzzsal. Ebben zöld alapon álló természetes daru, csőrében a markolat fölött élével lefelé fordított aranymarkolatú görbe kardot tart. Nagy pajzs. és 4. ezüstben lángokból kiemelkedő kék főnix-madár. Címerhatározó/Aczél címer – Wikikönyvek. és 3. veresben, zöld alapon, fehér kövekből rakott négyszögletes vár, melynek negyedik oldala sánckarókból áll, elül kapuval és három saroktoronnyal: Sisakdísz: a daru, csőrében természetes patkót tartva.

A Hintz-rendszer bevezetése után itt a könyvelőségbe osztottak be s nem sokkal később idősebb kollégáim bosszúságára engem bíztak meg annak ellenőrzésével, hogy kasszanapkor milyen értékek adhatók ki. Iparkodásomat itt egy kissé kikezdte az, hogy saját munkámon kívül önnön dolgaik egy részét is nyakamba varrták idősebb kollégáim, kik nem mulasztották el különben sem, hogy bosszúságot okozzanak nekem a lapokban megjelenő verseim miatt. "Ilyen idős koromban én is írtam verseket" – mondogatta mindegyikük. A bankház később megbukott. Elhatároztam, hogy végképpen író leszek és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is, amely szoros kapcsolatban van az irodalommal. Magyar-francia-filozófia szakra iratkoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karán. Fölvettem heti 52 órát és 20 órából kollokváltam kitűnően. Címerhatározó/Andreovich címer – Wikikönyvek. Napokat ettem, verseim honoráriumából fizettem lakásomat. Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert "olyan emberre – úgymond –, ki ilyen verseket ír" s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, "nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését".

Címerhatározó/Andreovich Címer – Wikikönyvek

Zúgó, fehér falkában ujból ránk tört a tél. Semmi remény. Gyémánt a mennybolt, erős, kemény. Begyujthatunk? Muszáj. Oly lágyak, gyengék vagyunk. Az ágy meleg. Simuljunk összébb. Vágy nem feled. Ruhát, neked, s teritett asztalt, uj székeket. Erős, kemény gyémánt a mennybolt. De te meg én? Gyengék vagyunk; szenet kell venni, begyujtanunk. Mint más szegény, pénzt és nyugalmat terveztem én. Log in or sign up to leave a comment no comments yet Be the first to share what you think! Welcome to hungarianliterature Restricted Reddit Inc © 2022. All rights reserved

Már megjelentek első verseim is, 17 éves koromban írt költeményeimet a Nyugat publikálta. Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. A VI. osztály elvégzése után otthagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott. Kukoricacsősznek, mezei napszámosnak mentem Kiszomborra és házitanítónak szegődtem el. Két kedves tanárom kérésére mégis elhatároztam, hogy érettségizem. A VII. és a VIII. osztályból összevont vizsgát tettem s így egy évvel előbb végeztem, mint volt osztálytársaim. Tanulásra azonban mindössze három hónap állt rendelkezésemre s így történt, hogy a hetedikből tiszta jó, a nyolcadikból pedig tiszta elégséges osztályzatot kaptam. Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és történelemből kaptam elégségest. Ekkor már egy versemért istenkáromlás miatt pörbefogtak. A Kúria fölmentett. Ezután egy ideig könyvügynök voltam itt Budapesten, majd az infláció idején hivatalnokoskodtam a Mauthner-féle magánbankházban.

Dél Koreai Von