Pécsi Egyetem Alapítása | Magyar Közlöny Maszkviselés
2017-től szeptember első napja a Magyar Felsőoktatás Napja, a pécsi egyetemalapítás emléknapja. A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából az itt következő virtuális kiállítással emlékezünk meg a nagy múltú intézményről. Pécs és az ország első egyeteme 650 évvel ezelőtt, 1367. Egyetemünk. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit, ez az intézmény volt a Studium Generale Quinqueecclesiense. Az egyetem alapítását V. Orbán pápa hagyta jóvá, a kivitelezés Vilmos püspök nevéhez köthető, aki Nagy Lajos király hozzájárulásával, a pécsi püspökség anyagi erejére támaszkodva hozta létre az egyetemet, mely szervesen illeszkedett az első közép-európai egyetemalapítási hullámba, hazánk első egyetemét Prága (1348), Krakkó (1364) és Bécs (1365) előzte meg. Az egyetem székhelyének kiválasztásában elsősorban az alapító Vilmos püspök személye, a püspökség gazdasági helyzete és a város regionális központi szerepe volt meghatározó, de jelentős hátteret jelentett a magas színvonalon működő székesegyházi tanintézet is.
- Egyetemünk
- 650 év: a pécsi egyetem alapítását ünnepeljük | pecsma.hu
- Középkori Egyetem | Városunk Pécs
- Péntektől bizonyos szabadtéri rendezvényeken is kötelező a maszkviselés - Infostart.hu
- Megjelent a maszkhasználatról szóló Kormányrendelet
- Magyar Közlöny: Itt lesz kötelező a maszkviselés szombattól | KÖRKÉP online
Egyetemünk
A jogi és bölcsész képzés mellett orvostudományi és teológiai oktatás is folyt. A világháborúk között olyan neves professzorok voltak az oktatók között, mint például Kerényi Károly, Thienemann Tivadar és Halasy-Nagy József. 1940-ben a Bölcsészettudományi Kar költözött részben Szegedre, részben Kolozsvárra, 1951-ben pedig az Orvostudományi Kar vált ki az egyetem képzései közül és megalakult a Pécsi Orvostudományi Egyetem, melytől fogva kizárólag jogi oktatás folyt az intézményben. Az Orvostudományi Egyetem számos fejlesztésen esett át, amik közül kiemelném, hogy 1966-ban átadásra került a 400 ágyas klinikai tömb, amin belül belgyógyászat, sebészet, ortopédia, röntgen és szemészeti klinikák működtek, majd 1973-ban megindult a fogorvosképzés. 1975-ben létrejött a Közgazdaságtudományi Kar, majd a Tanárképző Karral bővült a fakultások sora 1982-ben. 650 év: a pécsi egyetem alapítását ünnepeljük | pecsma.hu. Ebben az évben az intézmény felvette a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet. 8 évvel később az Orvostudományi Egyetem is kibővült egy karral, az egészségtudományi tanulmányokkal.
650 Év: A Pécsi Egyetem Alapítását Ünnepeljük | Pecsma.Hu
A szervezeti egységek a városi kórházakba és középfokú oktatási intézményekbe kerültek, új beruházásra ekkor még nem került sor. A Hadapródiskolát ekkor még nem sikerült a Honvédelmi Minisztériumtól megszerezni, így a mai Rákóczi úti állami főreáliskola maradt, mint a legnagyobb felhasználható ingatlan, ugyanakkor a püspök átengedte a Lyceum-templomot és a Klimo Könyvtárat. Középkori Egyetem | Városunk Pécs. Az oktatók letelepítése az új egyetemi városba rendkívül fontos volt. A jogi kar esetén a beolvasztott püspöki jogakadémia, míg az orvoskar esetén a helyben dolgozó praktizáló szakemberek munkájára lehetett számítani, akik a kialakítandó klinikák orvoskarát képezték. A városlakók korábbi idegenkedésük ellenére, ahogy egyre több helyi diák is itt végezte felsőfokú tanulmányait, illetve az egyre jelentősebb vendégforgalom miatt, megszerették az egyetemet. Az építkezések, mint a Szent Mór Kollégium, sok pécsi iparos és építési vállalkozó számára nyújtottak megélhetést, ehhez hozzájárult még a karokon és a klinikákon folyamatosan dolgozó szak- és kisegítő személyzet foglalkoztatása.
Középkori Egyetem | Városunk Pécs
A Pécsi Tudományegyetem, azaz a PTE több, mint huszonötezer hallgatójával az ország egyik legnépszerűbb egyetemének számít. Az 1367-es szám nemcsak az intézmény címerében, de minden rendezvényen, pólón és pulóveren fellelhető, na de mi ez az évszám és mi is történt pontosan abban az időpontban? Alapítás A 14. század közepén a középkori egyetemalapítási hullám keretében Nagy Lajos királyunk 1367-ben megalapította Pécsett az első magyar egyetemet. 1367. szeptember 1-én V. Orbán pápa oklevélben engedélyezte Nagy Lajosnak, hogy a püspöki székhelyen létrehozza Magyarország első felsőoktatási intézményét, mellyel új korszak kezdődött a magyar oktatásban és kultúréletben. A történelem számos akadályt állított az intézmény elé, majd hosszú idő után a 18. században II. József Pécsre helyezte a győri királyi Tudomány Akadémiát, melynek következtében megalakult a Pécsi Akadémia, ahol bölcsész és jogász képzés közül választhattak a hallgatók. 1912-ben megalakult a Pécsi Tudományegyetem jogelődjének számító pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Akadémia, melynek Pécsre helyezésével megindult a tényleges egyetemi működés.
Azonban az országgyűlés 1912-ben Pécs ellenében a pozsonyi és debreceni egyetem létrehozásáról döntött. Az I. világháború után, 1919. januárjában a csehek elfoglalták a pozsonyi egyetemet, amely 1921-től átmenetileg Budapestre költözött, és csak hosszas tanácskozások után, az 1921. XXV. törvény alapján nyert elhelyezést a Pécsi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem. Azonban az egyetem Pécsre költözése a szerb hadsereg megszállása miatt sokat késett, az első tanévet így csak 1923-ban tudták megnyitni. A városnak az egyetem költözésével sok teendője akadt; több mint ezer egyetemista, valamint professzorok és családjaik elhelyezéséről kellett gondoskodni, a karok intézeteit elhelyezni, klinikákat létrehozni, könyvtárat felállítani. Mindezt nagyon kevés idő - mindössze két év - alatt hozták létre. A Trianoni diktátum utáni gazdasági helyzetben, ami az országhatár szélére került várost különösen sújtotta, nem lehetett új egyetemi negyedet építeni, meglévő városi vagy állami kézen lévő épületeket, intézményeket kellett erre felhasználni.
2005-ben megalakult a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, 2016-ben pedig létrejött az – egyetem legfiatalabb – Gyógyszerésztudományi Kara. Napjainkban a PTE a dél-dunántúli régió meghatározó felsőoktatási intézménye, Pécs legnagyobb munkáltatója. Szekszárdon önálló kara, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen kihelyezett képzési programja működik. A mezőgazdasági felsőoktatást kivéve csaknem minden tudományterületen oktat, klinikai központja és klinikái a város és a régió meghatározó egészségügyi egységei. Botanikus kertet, óvodát, több gyakorló iskolát ( 1. számú, 2. számú), Egyetemi Könyvtárat és Egyetemi Levéltárat tart fenn. Tíz karán több mint húszezer hallgató vesz részt oktatásban. Az egyetem keretein belül szakkollégiumok működnek, sportlétesítményei és a Janus Egyetemi Színház (JESZ) előadásai a város polgárai számára is nyitottak. Az egyetemen működik az Univ TV, és saját UnivPécs nevű folyóirattal is rendelkezik. A PTE aktívan vett részt a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt megvalósításában, beruházó volt a pécsi Tudásközpont, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed létrehozásában.
Nem írja elő kötelezően a maszkviselést a zárt vendéglátóhelyeken és a játszótereken sem a országos kijárási korlátozásokat Pest megye esetében is eltörlő, és a járványügyi szabályokat módosító, a további védelmi intézkedéseket részletező kormányrendelet. Az éjszaka megjelent Magyar Közlöny alapján a védelmi intézkedések következő ütemében a kormány csak annyit írt elő, hogy: miután a vendéglők és éttermek belső, zárt részei is megnyílhatnak, az ott dolgozóknak a vendégek által látogatható területen kötelező a maszkviselés, a vendégeknek nem. Ugyanakkor a védőtávolságot (1, 5 métert) tartani kell majd a vendéglátóhelyeken mindenkinek. Erről egyébként Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón is beszélt, kifejezetten ösztönözve a maszkviselést. A kancelláriaminiszter azt mondta, megengedett lesz a tartózkodás az éttermek, kávézók, cukrászdák belső, zárt részében, és arra kérik az embereket is, hogy viseljék a maszkot, tartsák be a megfelelő védőtávolságot.
Péntektől Bizonyos Szabadtéri Rendezvényeken Is Kötelező A Maszkviselés - Infostart.Hu
Magyar Közlöny 2021. évi 209. szám 2021-11-18 Letöltés / 0
A vendéglátóhelyeken 23 és reggeli hat óra között az alkalmazottakon kívül az élelmiszer megrendelése, kifizetése és átvétele céljából lehet tartózkodni. A PCR-tesztek hatósági áráról Ugyancsak hétfőtől lép életbe az önköltséges PCR-tesztek 19 500 forintos hatósági ára, ebből a vizsgálat díja 17 ezer forint, a mintavétel díja 2500 forint. A potenciális koronavírus-fertőzötteknél a háziorvos, a kórházak illetve járványügyi hatóság által elrendelt PCR-tesztek továbbra is ingyenesek. Ingyenes az influenza oltás A kormány döntése értelmében október 1-jétől életkortól függetlenül bárki igényelheti ingyenesen az influenza elleni védőoltást. 10 napos karantén A kormány arról is döntött, hogy hétfőtől a külföldről hazatérő magyaroknak 14 helyett csak 10 napig kell karanténban lenniük, akkor, ha a fertőzés gyanúja nem merül fel náluk. Magyar Közlöny rendelet szigorítás szájmaszk koronavírus járvány koncert karantén
Megjelent A Maszkhasználatról Szóló Kormányrendelet
A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Ha ennek nem tesz eleget, akkor akár egy évre is bezárathatja a rendőrség. Az éttermek és a szórakozóhelyek pedig csak este 11-ig lehetnek nyitva. Mutatjuk a részleteket! Péntek délben jelent meg a legfrissebb Magyar Közlöny, amiben kihirdették az Orbán Viktor által szerdán bejelentett intézkedéseket. Ennek értelmében szeptember 21-től kezdve már csak este 11 óráig lehetnek nyitva a szórakozóhelyek – beleértve az éttermeket és a kocsmákat is. Este 11 és reggel 6 között csak az ott dolgozók tartózkodhatnak, de az éttermek esetén lehetőség van, hogy ilyenkor elvitelre is adjanak ételt. Ebben az esetben ott lehet a vendég is, amíg átveszi azt. A vendéglátóhelyeken (étterem, kocsma) kötelező a maszkviselés az ott dolgozóknak, azonban a vendégeknek már nem. Ezzel szemben például a zenei programot nyújtó szórakozóhelyek (például diszkók vagy koncerttermek), függetlenül attól, hogy a szabadban vagy zárt helyen tartják, kötelező maszkot hordani az előadókon kívül mindenkinek, és maximum ötszáz fő tartózkodhat a helyszínen.
A Magyar Közlöny 2021. évi 209. számában jelent meg a maszkhasználatról szóló Kormányrendelet. A Kormány 633/2021. (XI. 18. ) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. 10. rendelet módosításáról: A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1§ A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. ) a következő 1/A. §-sal egészül ki: "1/A. § A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetője, valamint a felsőoktatási intézmény rektora határozza meg a vezetése alatt álló intézmény területén a maszkviselés szabályait, azzal, hogy a maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg. "
Magyar Közlöny: Itt Lesz Kötelező A Maszkviselés Szombattól | Körkép Online
A veszélyhelyzetet követő járványügyi készültségről szóló jogszabályban azonban szerepel, hogy a kormány rendeletben akár újra vissza is hozhatja a vásárlási idősávot: A kormány...... "meghatározhatja a szociális távolságtartásra vonatkozó, valamint a fertőzés veszélyét csökkentő védőeszköz viselésére vonatkozó szabályokat, továbbá a lakosság járvány által okozott betegséggel leginkább veszélyeztetett csoportjai számára az üzletekben, valamint a piacokon történő kizárólag e csoportok általi vásárlásra vonatkozó idősávot. " ( Blikk /) vásárlási idősáv megszűnik Magyar Közlöny változtatás maszkviselés
Az egészségügyi dolgozók és a betegek védelme, valamint a betegellátás zavartalansága érdekében kötelező a megerősítő harmadik oltás felvétele december 10-ig, ha előző oltásuk óta már 180 nap eltelt. Továbbá egészségügyi dolgozó nem szüntetheti meg jogviszonyát a veszélyhelyzet ideje alatt. A kormány október végén döntött arról, hogy az állami szférában alkalmazottaknál elvárt a védőoltás felvétele. Most azt is előírta, hogy a Miniszterelnöki Kormányirodán, a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak számára a megerősítő harmadik oltás felvétele is elvárt. A többi minisztériumban a miniszter rendelheti el az emlékeztető oltás felvételét. Emellett a kormány fenntartja ajánlását minden 18 évnél idősebb és 4 hónapnál régebben oltott számára, hogy vegye fel a megerősítő oltást is. Forrás: MTI, Kiemelt kép illusztráció: Pixabay