Cigánnyal Álmodni Krúdy | József Attila A Dunánál Elemzés
A nagy, zöld fák a ház körül még szenderegtek. A fák lelkei akkoriban érkeztek haza éjjeli csavargásukból, és a kerítésen kívül megvárták a cigányokat, hogy a hajukba ragadjanak. A kisasszony ezalatt kilépett az ablakon, és elment egy ifjúval. Most azt vette észre Rigó, hogy ő az az ifjú, aki a piros szemű kisasszonnyal a folyam partján jár, de a folyamnak nincsen vége, mind messzebbről jön az, sehol átkelni nem lehet rajta, pedig a kurjongatás már a hátuk mögött hangzik: "Most meg fogsz halni, nyomorult cigány! Cigányálom | Krúdy Gyula munkái | Kézikönyvtár. " – szól a kisasszony, és helyében máris egy sápadt menyasszony áll, akinek szívéből a vér folyik szakadatlanul, de szerelemre hívja Rigót, akit majd az ördög visz el a félelemtől. Nagybőgő alakú öregasszonyok jönnek seprőkkel, és elkergetik a véres menyasszonyt. Ellenben Rigóra vetik a szemüket, amely szemek lassan kijönnek üregükből, és mint csípős csőrű madarak csapnak Rigó térdéhez. Rigó végleg elerőtlenedve összerogyott, és mikor azt hitte, hogy 398 meghalt: egy idegen ember jött elő valahonnan.
- Cigánnyal álmodni krúdy szeged
- Cigánnyal álmodni krudy
- József Attila: A Dunánál (elemzés) – Jegyzetek
- József Attila: A Dunánál (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek
- József Attila, A Dunánál című versének elemzése | doksi.net
Cigánnyal Álmodni Krúdy Szeged
Ámde a fűszeresboltokban is többféle hal várta a vevőt, mint amennyinek manapság a nevét tudjuk. (... ) A különböző kaviárok, a nagy szemű orsovai, a szürkésbarna amszterdámi, az orosz ázsiai folyókból való ikrák néhány hatosért megszerezhetők s elfogyaszthatók a bodegában. De ez még mindig csak eleje az étkezésnek. Hol vannak még a többi gyönyörök, amelyek a kis szoba vendégét olcsó pénzért elmulattatják. " "Az előadás után vacsora volt a vendégfogadóban, amikor is a számlát özvegy Urbanovicsné fizette, és a cigánnyal mindenféle nótákat muzsikáltatott magának. A vacsora folyamán rendesen beleszeretett valamelyik színészbe, azt maga mellé parancsolta, etette, itatta, gyakran még pénzzel is megjutalmazta. Cigánnyal álmodni krúdy szeged. Néha két, máskor három napig is eltartott a fekete, farkasfogú asszonyság szerelme, a vendégfogadóban a társulat a horvát asszony kontójára evett-ivott (... )" Az idézetek Krúdy Gyula A vörös postakocsi (1913), Kánaán könyve (1917-1919), a Festett király (1930), a Boldogult úrfikoromban (1930) és a Szindbád -regényekből (1942-1944) származnak.
Cigánnyal Álmodni Krudy
Semmit. Egy darázscsípést a talpamra. – Hogy felébredjek, és megint szegény cigány legyek. Az idegen megcsóválta a fejét: – Az emberek mind darázsszúrást szeretnének, amikor a másvilágot ígérem nekik.
És ha mégis meguntad az életedet, olcsó pénzen vehettél egy revolvert. " "Augusztusi meleg napon olyan szaga van Budapestnek, mint a menazsériának. Vándorcirkuszok, utazó állatseregletek, felpakolt komédiáskocsik viszik magukkal ezt a szagot, amely most a városban a régi élethez szokott orrokat csavarja. Azelőtt senki sem csodálkozott, hogy a Dob és Király utcának régisajt-szaga volt nyáron; a Józsefváros külső részeiben a fuvaroslovak, ócska bőrrel bevont bérkocsik, kulimászos teherhordó szekerek és a rothadt szilva és dinnyehéj terjesztettek odőrt; a Belváros szűk sikátoraiban a varróműhelyek, kalaposboltok cérna- és leányruha illata keveredett a kapu alatti kis serházak hordó- és virstliszagával, midőn eljött a kánikula és a Rákoson elaludtak a szelek, mint henyélő szolgalegények. Cigánnyal álmodni krúdy győr. " Krúdy az ablakban "Nagyon régi lehet az az adoma, amelyben a vidéki ember a fogaival akarta feltörni az osztriga kagylóját. A legkisebb magyar városban is volt delikáteszkereskedés, amelynek tengerentúli kincseit mindenki olcsó pénzért megismerhette.
József Attila: A DUNÁNÁL | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis József Attila: A Dunánál by Zsófia Borbélyné Péter József Attila: A Dunánál (elemzés) – Oldal 4 a 4-ből – Jegyzetek József Attila A Dunánál című versének elemzése A hasonlat záró képe a "sírköves, dülöngő temető" valószínűleg a költő édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmát fejezi ki. József Attilát élete során végigkísérte édesanyja halála, mellyel párhuzamosan műveiben is megjelenik az anya. A II. részben ősei jutnak a költő eszébe. A Duna magánban hordja őseit. Az ősök behatárolják a mai emberek életét, minden ember magával hozza ősei gondolatait. Ez a rész disszonanciára, ellentétekre épül: "Egy pillanat s kész az idő egésze" "öltek, öleltek" "Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. József Attila: A Dunánál (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek. Enyém a mult és övék a jelen. " Ezek az ellentétes fogalmak a költő személyében válnak egységessé. A költő tartja jelen esetben a kapcsolatot a múlt és a jelen, az ősök és a mai emberek között.
József Attila: A Dunánál (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
Eredete az antik görög költészetig nyúlik vissza, akkor pengetős hangszerrel előadott dalt jelentett, jelentős képviselői: Szapphó, Alkaiosz, Pindarosz; Horatius költészetében emelkedett igazi magaslatokba, s divatos volt szinte minden újkori irodalomban. Dunánál józsef attila elemzés. Különös jelentősége természetesen az antik irodalmak ízlését felidéző és eszményítő korokban volt, de a XX. században is kedvelt műfaj (pl. József Attila, Petri György).
A vers egy pillanatig nagy lehetőségeket sejtet, de csak azért, hogy utána még nagyobb legyen a csalódás. A mesehős ugyanis "hol lehet altiszt, azt kutatja". Az utolsó rész a költő vallomása, könyörgése. Az embernek emberséget, a magyarnak magyarságot áhít a költő. Váratlan fordulat: az országából számkivetett, otthontalan költő hűséget fogad hazájának.
József Attila: A Dunánál (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 4-Ből &Ndash; Jegyzetek
1937. december 3. -án Balatonszárszón egy tehervonat halálra gázolja. Költészetének jellemzői Összetett, sok kép, a valóság több síkja kerül egymás mellé a verseiben. Jellegzetes motívumai: a külvárosi táj képei, nem hagyományos tájversek (Tiszazug, Holt vidék) a legtöbb verse nem a Petőfi féle tájat eleveníti meg, hanem a munkásosztály sivár környezetét. Motívumok még: az este, alkony, szürkület. A költő virraszt, ténylegesen és képletesen is, a nemzet szunnyad, de a költő látja, ébren van. Költészetére a '30-as években az új szemlélet, az új költői eszközök a jellemzők. József Attila: A Dunánál (elemzés) – Jegyzetek. 29-31 között már nagy verseket ír, de ezek még a készülődés évei. Pl. : Anyám, Nyár, Tiszazug. Filozófiai tanulmányai során megismerkedik: – Hegel dialektikája – Marx materializmusa – Bergson intuíciótan – Freud Külvárosi éj (1932) Az első nagy szintézisvers. Már a cím a jellegzetes motívumait foglalja össze. A külvárosi környezet modern tájverse és egyben az éjszaka verse. Megszemélyesítéssel indul. A lírai alany a költő, szűk térből indít, a konyhát, a mellékudvart látjuk.
Szomorú kép, mivel lecsúszott, elégedetlen embereket látunk. Minden mozdulatlan ebben az éjszakában és az országban, de minden mozdulni szeretne. Láttató kép: "a nyomor országairól képet fest a penész" A Dunánál (1936) A vers műfaja: óda. A cím evokatív, látjuk a Magyarországot két részre bontó folyót. A vers három részre tagolása egyúttal a lét szakaszait is jelöli:a kisgyermekkort, a felnőttet és a halálba távozottat. A lírai alany a költő, az ő nézőpontján keresztül ismerjük meg a környezetet az alaphelyzetben. Egy adott helyszínről, a Duna partról szemlélődik, " fecseg a felszín, hallgat a mély" (akár az emberi lélek). Filozófiai gondolatok elindítója a táj. I. József Attila, A Dunánál című versének elemzése | doksi.net. rész Fő motívuma a Duna, s mindaz, ami a folyóról eszébe jut. A hullámok mozgása az emberi test izmai ritmusát, édesanyja ringatását, valamint gyermekkorát és a dülöngő temetőket idézi fel, egymásba mosódó hasonlatokkal. A víz többletjelentéssel bír: az idő állandóan újuló áramlását érzékelteti. II. rész Szinte teljesen elszakad a Duna-képétől.
József Attila, A Dunánál Című Versének Elemzése | Doksi.Net
1 A rakodópart alsó kövén ültem, U U U - - - - U - - - néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. - - U - U U U - U - Alig hallottam, sorsomba merülten, U - - - - - - U U - - hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. - U U U - - - U U - Mintha szivemből folyt volna tova, - U U - - - - U U U zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. U U - - - - - U U U Mint az izmok, ha dolgozik az ember, - U - - U - U U U - - reszel, kalapál, vályogot vet, ás, U - U U - - U - U - úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el - - - - U - - - U - - minden hullám és minden mozdulás. - - - - - - - - U - S mint édesanyám, ringatott, mesélt - - U U - - U - U - s mosta a város minden szennyesét. - U U - - - - - U - És elkezdett az eső cseperészni, - - - - U U - U U - U de mintha mindegy volna, el is állt. U - U - - - U U U - És mégis, mint aki barlangból nézi - - - - U U - - - - U a hosszú esőt - néztem a határt: U - - U - - U U U - egykedvü, örök eső módra hullt, - - U U U U - - U - szintelenül, mi tarka volt, a mult. - U U - U - U - U - A Duna csak folyt.