Felvi.Hu
Nem akarok hülyeséget írni, de azt hiszem valami vegyület okozza ami a tengerihínárba van a legtöbb és a japánok fedezték fel. Ha valamiben tévedek nyugodtan javítsatok ki. :-) Édes, sós, keserü, savanyu. Csak ennyit ismerek. Talán lehetséges kettő keveréke? De akkor már nem beszélhetünk "alap"ízről! (én az erőset nem sorolom az alapízek közé: szerintem a keserű a negyedik) Erős, sós, édes, savanyú - én többet nem ismerek. A többi ezek variációja lehet. 4 alapíz van, a többi valamelyik "gyengített" utánzata. Én is csak ezt a négyet ismerem. Egy jó pár évvel ezelőtt megjelent szakácsköny címe is: A négy alapíz szakácskönyve. Szia! A fanyar a savas, savanyú kategóriába tartozik. Milyen izek vanna k a 2. A csípős íz helyi gyulladás következménye, amit nem íz-, hanem fájdalomérző receptorok (= érzékelők) közvetítenek, így nem igazán nevezhető külön íznek. Legalábbis tudomásom szerint. A nyúlós-zsíros nem tudom, milyen lehet:-) Meg az unamit sem ismerem... Én csak az édes sós savanyú keserüröl tok... Suliba csak ezt tanitják... Én négyről tudok.
Milyen Izek Vanna K A Tv
Savanyú: javítja az ízlelést, segíti az emésztési folyamatokat, fokozza az agyi működést, segíti a méregtelenítést. Sós: kiemeli az ételek természetes ízét, gyorsítja az anyagcserét, növeli az étvágyat, megköti a szervezetben a vizet. Milyen izek vanna k a k. Csípős: fokozza az éhség és szomjúság érzetét, stimulálja az emésztőrendszert, beindítja a szervezetben a váladékok felszabadulását és kiürülését, gyorsítja a vérkeringést. Keserű: segíti a fogyást, javítja az emésztést, méregtelenít, fertőtlenít. Fanyar: könnyíti az emésztést, javítja a bőr állapotát, nyugtató hatású. Virág Dorka
Milyen Ízek Vannak A Jobaratok
Az ízért felelős receptorokat ugyanis még nem sikerült kimutatni a nyelven. A zsírok és olajok íze Egyes kutatók biztosak abban, hogy az oleogustusnak keresztelt íz, vagyis az olajok és zsírok íze lenne az a bizonyos új íz, de erről a tudományos életben még nem született konszenzus. A zsír ízének érzékelése élettani szempontból különösen fontos lehet. Ha felismerjük, képesek vagyunk megállapítani, hogy mikor ettünk eleget belőle. Az alapízek száma csak múló divat. A zsírok ízével kapcsolatos kíséreltetek azt mutatják, hogy csupán a tesztalanyok fele tudta egyértelműen elkülöníteni ezt az ízt, ami összefüggésben állhat az elhízásra való hajlam kialakulásával. Nem tartozik a kedvencek közé: a krétaszerű kalcium Tudjuk, hogy a kalcium milyen jelentőséggel bír egészségünk szempontjából. Az emberek többsége mégsem rajong a jellegzetesen kesernyés, savanykás ízű, magas kalciumtartalmú zöldségekért, mint például a spenót vagy a kelbimbó. (A kalciumot szintén tartalmazó tejnél és sajtnál ezt azért nem érezzük zavarónak, mert ott a kalciumot a zsírok megkötik. )
Az, hogy milyen alapízek vannak régóta foglalkoztatja a gondolkodókat, bár a 20. századig az ízérzékelés még inkább filozófiai kérdésnek számított. Megnéztük, hogyan változott az alapízek száma az ókortól napjainkig. "Az umamit el kellene már felejteni... NÉGY alapíz van. Édes, sós, savanyú, keserű. Milyen ízek vannak a jobaratok. Meg ezek kombinációi. " - írta egy kedves kommentelőnk az ízérzékelés érdekességeiről szóló cikkünk alatt. Hogy igaza van-e? Hosszú évszázadok óta vitatkoznak erről a gondolkodók. Forrás: AFP/Photononstop/Fabrice Lerouge Az ókortól a 19. századig Már az időszámításunk előtt hatodik században élt görög orvos, Alkmaión is foglalkozott az ízlelés kérdésével, és azt állapította meg, hogy az ízek bizonyára kis pórusokon keresztül jutnak be a nyelvbe. Ezt az elméletet finomította aztán Démokritosz görög filozófus, aki hitt a matematikailag oszthatatlan, apró, szilárd atomok létezésében, amik nem keletkeznek és soha nem is pusztulnak el. Úgy gondolta, hogy ezeknek az atomoknak rengeteg fajtája van, amik forma és nagyság szerint különböznek, ez pedig az ízüket és a színüket is meghatározza.