Kheopsz Fáraó Piramisa / Pinki A Kismalac Árgép
- 10 érdekesség az egyiptomi piramisokról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Az egyiptomi piramisok – Egyiptom
- Feltárják a második napbárkát a Gízai-fennsíkon - tudomany.ma.hu
- Az ókori világ 7 csodája - VII. Kheopsz fáraó piramisa | The Explorer Online - Kaland, Kihívás, Utazás, Tudomány, Technológia, Környezetvédelem
- Pinki a kismalac árgép e
10 Érdekesség Az Egyiptomi Piramisokról » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
/Ezért is szokták Gízai piramisként is emlegetni. Manapság ez a terület Kairó területéhez tartozik. / Az építkezést gondos előkészületek előzték meg: először felrajzolták a piramis alaprajzát, majd vízmentesen záródó tégla- és vályogfallal vették körbe az egészet. A területet sakktáblaszerűen csatornákkal hálózták be. A hatalmas előkészítő munka tíz éven át tartott. Ezekben a munkákban 4000 egyiptomi dolgozott, művészek, építészek, kőfaragók és egyéb kézművesek izzadtak a sivatag halhatatlan uralkodójának dicsőségéért. Hérodotosz, a nagyhírű görög történetíró (Kr. 484-425) beszámol arról, hogy a munkálatok további 20 esztendeig tartottak, ami alatt a gigantikus síremléken kereken 100. 000 munkás dolgozott. A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10, 50 méter széles és 5, 80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. Az ókori világ 7 csodája - VII. Kheopsz fáraó piramisa | The Explorer Online - Kaland, Kihívás, Utazás, Tudomány, Technológia, Környezetvédelem. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások.
Az Egyiptomi Piramisok – Egyiptom
A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Feltárják A Második Napbárkát A Gízai-Fennsíkon - Tudomany.Ma.Hu
A művészek, építészek, kőfaragók és kézművesek pontosan kidolgozott technikát követtek. A Nílus túlsó partján elhelyezkedő kőfejtőből megadott nagyságú tömböket vájtak ki a sziklákból. Kötelek, emelőrudak és fagörgők segítségével szállították és helyezték el őket. Minél magasabb lett az építmény, annál nehezebb volt a munka. Embert próbáló erőfeszítést igényelt hajszálpontosan felhelyezni a síremlék tetejére a 9 méter magas zárókövet (pyramidont). 10 érdekesség az egyiptomi piramisokról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Valószínűleg többen bele is haltak a vállalkozásba. Miután a kőtömbök a helyükre kerültek, a lépcsőzetes építményt feltöltötték, hogy tökéletesen sima felszínt kapjanak. Ezt hófehér mészkőlapokkal borították be, amelyeket tükörfényesre csiszoltak. Képzeljük csak el, milyen lélegzetelállító látványt nyújthatott a napfényben tündöklő óriási piramis! A síremlék magassága végül 146, 6 méter lett, ami napjainkra 137, 20 méterre fogyatkozott. Az épületet kétmillió mészkőtömb alkotja, melyek egyenként akár 7-8 tonnásak is lehetnek. A piramis összsúlya 6 400 000 tonna.
Az Ókori Világ 7 Csodája - Vii. Kheopsz Fáraó Piramisa | The Explorer Online - Kaland, Kihívás, Utazás, Tudomány, Technológia, Környezetvédelem
A zárókő eltávolítása miatt a piramis nem hegyes, hanem egy 10×10 méteres nagyságú, négyzet alakú terasz található a tetején. A 20-dik században a piramisok kedvelt kirándulóhelyekké váltak. A világ minden részéről érkeznek ide turisták, s ellátásuk sok szegény egyiptomi ember számára biztosít megélhetést. Elkísérik a vendégeket a Királyok Völgyébe és régi mintára készült emléktárgyakat próbálnak eladni nekik. Napjainkban számos teória kering a piramisokról, miszerint azok valójában földönkívüli civilizációk maradványai, illetve csillagvizsgálók, melyekből megfigyeléseket végeztek a földönkívüliek a földlakókról és egyéb bolygókon élő népekről. Mivel ezeket az állításokat még nem sikerült senkinek sem bizonyítani, így addig is maradjunk meg a jó öreg Kheopsznál, aki nem érte be egy maroknyi földdel, ahová eltemetik, hanem síremlékével is kiemelkedni vágyott. Archívum Naptár << Március / 2022 >> Statisztika Online: 3 Összes: 837934 Hónap: 6114 Nap: 246
Új helyre, az épülő Egyiptomi Nagymúzeumba költöztették át a hétvégén Kheopsz ( Hufu) fáraó napbárkáját – írja az MTI. A ceremoniális bárka a világ egyik legősibb hajója, egyben Egyiptom legrégibb és legnagyobb fából készült hajója. A cédrusfából épült, 4600 éves napbárka 42 méter hosszú és 20 tonnás. A hajót 48 óra alatt szállították el egy hatalmas fémketrecben, egy külön e célra importált távirányítású járművel. A gízai nagy piramis déli sarkánál 1954-ben felfedezett műkincs évtizedek óta az építmény melletti Napbárka Múzeumban volt látható. A közelben 17 éve épül az új régészeti múzeum, amelynek egyik ékessége a hajó lesz. Az intézményt várhatóan még idén átadják. Az idegenforgalmi és a régészeti múzeum közleménye szerint az átszállítása célja az volt, hogy megvédjék, és a jövő nemzedékek számára is megőrizzék a különleges műkincset. A hajót az Óbirodalom IV. dinasztiájának második fáraója, az időszámítás előtti 27-26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) számára építették, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel.
4. 030 Ft Raktáron, szállítási idő 5-6 nap 4. 085 Ft 4. 915 Ft Raktáron, szállítási idő 5-6 nap