Hírek | Egyéb Jótékonykodás | Angyali.Hu Alapítvány Angyali.Hu Alapítvány – Póthagyatéki Eljárás Megindítása
Beszámolója Civil szervezetek - Budapest13 Vas Megyei Civil Információs Centrum | Adjukössze - az adományozás portálja, ahol egy kis segítség nagyra nőhet Országos Bírósági Hivatal | Alfahír Országos bírósági hivatal (obh) civil szervezeti nyilvántartás 2018-as Megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait és érvényesíthesse, azokat a hatalmi szervezeteket indokolatlan beavatkozásával és mulasztásával szemben. Jelen vagyunk bíróságokon, hivatalos szerveknél, ha kell akkor Minisztériumokban. Valamint fővárosokban és vidéken. - A polgárok jogainak védelmében, az egészségügyben. Egyéb szervezetek beszámolója 2017 tabela fipe. A fogyatékos polgárok jogainak védelmére, a romák jogainak védelmére az intézményes diszkriminációval szemben, iskolában és rendezvényeken előadások szervezése ( drog, alkohol, dohányzás ártalmai) Börtön programok, börtönviseletek társadalmi beilleszkedéseinek támogatása. Egyedül álló anyák támogatása Adományok gyűjtése és kiosztása hátrányos helyzetben lévő embertársainknak.
Egyéb Szervezetek Beszámolója 2012 Relatif
Ez utóbbit, illetve a tényt, hogy a Kárpát-medencei Lovasközpont Kft. nem csak adminisztratív közjáték a történetben, a Magyar Lovassport Szövetség friss, küldött válasza is alátámasztja. A beruházással kapcsolatban küldött kérdéseink közül – hogy milyen fázisban van a beruházás, milyen helyszínen és mikorra készülhet el, pontosan mekkora befogadóképességű lesz és mi az oka, hogy a 2, 2 milliárdos támogatás kiutalásától számított két év elteltével sem indult el a tervezés/kivitelezés – csak egyetlenre kaptunk választ, ami így szól: a beruházás jelenlegi állásáról a Magyar Lovassport Szövetségnek nincs információja. Hol a lé? A lórehabilitációs központhoz hasonlóan a másik kisvárdai óriásprojektről, a 2, 5 milliárdos támogatást kapó idősotthonról sem tudni sokkal többet, bár ennek két hete – és 2, 5 év után – legalább a kivitelezésre szóló felhívása megjelent a Közbeszerzési Értesítőben. Egyéb szervezetek beszámolója 2012 relatif. A kiírásból egyelőre csak annyi derül ki, hogy a létesítményt 120 fő ellátására tervezik, és hogy az eljárás felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadója Seszták Miklós régi bizalmi embere, Bogáti János, aki 2014-ben formális pozíciót is kapott a "főnökétől", és egészen a 2018-as ciklus végéig a térség miniszteri biztosaként ténykedett.
A 2, 5 milliárdos támogatást – hogy tavaly áprilisi cikkünkben megírtuk – furcsa módon egy magáncég, a Seszták Miklós régi barátja, Finna Péter által alapított és (akkor még) általa vezetett Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. kapta. Finna négy hónappal később kiszállt a cég vezetéséből és a volt fejlesztési miniszterrel régi üzleti kapcsolatban álló kisvárdai vállalkozónak, Mikucza László Zsoltnak, a tulajdonos Finna-med Kft. Egyéb szervezetek beszámolója 2014 edition. -beli tulajdonrészét pedig a vállalkozó 72 éves édesanyjának adta át. A kft. 2018-as beszámolója szerint eddigre a cég számláján volt az állami támogatás: az előző évi 8 millió forintos pénzeszköz-állomány helyett az évre legalábbis már 2, 59 milliárd forint szerepelt. A 2019-re szóló beszámolóját a cég sajnos még nem adta le, így azt egyelőre nem látni, hogy a pénz még tavaly is megvolt-e. Az viszont biztos, hogy a beruházásból még múlt évben sem látszott semmi: az elhelyezési központ sorsának legutóbb szeptemberben jártunk utána, amikor a helyi – önkormányzati – idősotthon súlyos megrongálódása miatt próbáltuk kideríteni, hogy vajon mikorra készülhet el az új létesítmény.
Az adatok ismerete ugyanis jelentős mértékben segíti elő az átlátható birtokszerkezet kialakítását és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását. Rendkívül nagy azoknak a tulajdonosoknak a száma az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már nincsenek az élők sorában. Abban az esetben, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról tudomást szerez, úgy hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás megindítása céljából és a Hetv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében – ennek következtében – megindul a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás. Ugyanis ahhoz, hogy megfelelő legyen az adatok rendezése, szükség van arra, hogy az adott ingatlan az örökhagyó nevéről átkerüljön az örökösei nevére, azaz az adott vagyontárgy (ingatlan) vonatkozásában le kell folytatni a hagyatéki eljárást, amelynek az eredményeként az örökhagyó örököseinek adja át a közjegyző a hagyatékot. Ezen ügyeknek a száma jelentősen megnövekedett az elmúlt hónapokban, ami szintén nagymértékben lassította a hagyatéki ügyek intézését.
Szeretnék választ kapni, hogy az írásbeli végrendelet érvényesítése meddig lehetséges? A volt férjem újra nősült, de ebből a házasságából nem született gyermek, míg a mi házasságunkból egy kislány született. Három éve elhunyt a volt férjem, és még a halála előtt írásban végrendelkezett, mely szerint lakása felét a lányom, a másik felét az új feleség örökölte. Sajnos az új feleség nem hajlandó a lakást eladni és így felezni a lányommal, se kifizetni őt. Meddig érvényes az írásban tett végrendelet, mit tehetünk, hogy a lányom megkaphassa az örökségét? A végrendelet csak most került elő. Ha még nem indult hagyatéki eljárás az ügyben, akkor az eljárás megindítása már időszerű és aktuális. Az illetékes önkormányzat hagyatéki csoportja előtt a végrendeleti örökös –mint öröklésben érdekelt- kérheti a hagyatéki eljárás megindítását, mely eljáráshoz csatolnia kell a hivatkozott végrendeletet is. Ha már lefolyt hagyatéki eljárás, de a végrendelet érvényesítése a örökös önhibáján kívül nem történt meg, – póthagyatéki eljárás kezdeményezhető –.
A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. "
A társadalom minden területén érezhető változásokat, lassuló folyamatokat vehettünk észre a Covid-19 vírus okozta pandémiás időszakban. Nincs ez másként a hagyatéki eljárásokban sem. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon évente körülbelül 120–130 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le a közjegyzők, amelynek a célja annak megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel. Az eljárásnak két szakasza van. Az első szakasz az önkormányzati jegyző előtt zajlik, majd ezután a második szakasz a közjegyző előtt. A hagyatéki eljárás során tisztázni kell, hogy mi tartozik a hagyatéki vagyonba, kik az örökösök, mi az öröklés jogcíme (törvényes vagy végrendeleti) és milyen az örökösök részesedésének aránya. A pandémiás időszakban számos településen és a főváros több kerületében is tapasztalhatták az állampolgárok, hogy elhúzódtak a hagyatéki eljárások. Az elhúzódást számos tényező okozhatta.
A koronavírus-járvánnyal egyidejűleg több olyan jogszabályváltozás következett be, amelyek nagy mértékben érintették a hagyatéki eljárásokat és az új szabályok bevezetése mindenképpen azt eredményezte, hogy lassabbak lettek a hagyatéki eljárások. Egyik ilyen változás az adó- és értékbizonyítvány tekintetében történt. A korábbi szabályok szerint az önkormányzatok jegyzői az adó- és értékbizonyítvány ellen benyújtott jogorvoslati határidő letelte előtt is megküldhették a hagyatéki leltárt a közjegyzőhöz. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv. ) jelenleg hatályban lévő 26. §-ának (1a) bekezdése értelmében a jegyző a hagyatéki leltárt kizárólag az adó- és értékbizonyítvány elleni fellebbezési határidő leteltét követően küldi meg az illetékes közjegyzőhöz. Ez a törvényi rendelkezés fellebbezési jogot biztosít tehát az öröklésben érdekeltek számára az adó- és értékbizonyítvánnyal szemben. A törvényi rendelkezés alapján az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben a 2016. évi CL.
Egyrészt statisztikai adatok igazolják, hogy megnőtt a halálozási arány, ennek következtében megnövekedett a hagyatéki ügyek száma is. A megbetegedések következtében csökkent a munkavállalók száma a hivataloknál, irodákban, továbbá olyan jogszabályváltozások következtek be ezen időszak alatt, amelyek kihatással vannak a hagyatéki eljárások lefolytatására, ilyen az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezési jog biztosítása, a közlekedési igazgatási hatóság értesítése közjegyző által gépjármű öröklése esetén, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése. A több tényező együttes hatása okozhatta, hogy valamelyest lassulás érezhető a hagyatéki eljárások lefolytatásában. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara statisztikai adatai is igazolják, hogy sajnos a járvány következtében megnőtt a halálozási arány. A konkrét számokat tekintve országos szinten elmondható, hogy 2019. évben 122 732, 2020. évben 109 945, ehhez képest azonban 2021 első félévében már 81 424 hagyatéki eljárás indult meg közjegyző előtt Magyarországon, tehát látható, hogy az ügyek száma időarányosan mintegy 30–40%-kal nőtt.