A Világ Legmagasabb Fája Wikipédia
A Redwood Nemzeti Park mamutfenyője nagyobb, mint a Big Ben vagy a New York-i Szabadságszobor, és csak nagyon kevesen tudják, a farengetegből pontosan melyik is a Hüperión névre keresztelt óriás. Az I Like To Waste My Time weboldal grafikát készített arról, pontosan mekkora is Hüperión (Hyperion), a Redwood Nemzeti Park hatalmas örökzöld mamutfenyője ( Sequoia sempervirens), amelyet jelenleg a világ legmagasabb fájaként tartanak számon. A 115, 6 méteres óriás magasabb, mint a 96 méteres Big Ben torony, és a 93, 1 méteres Szabadságszobrot is lenyomja. Kevesen tudják, hol van Pontos helyét egyébként nagyon kevesen tudják, a kutatók ugyanis féltik a gigászi fát a turistaáradattól. A földről szinte lehetetlen megállapítani, melyik a legmagasabb a sok hatalmas mamutfenyő közül. Hozzávetőlegesen ekkora Hüperión Forrás: I Like To Waste My Time Voltak magasabb vörösfenyők Bár korábban több fenyő magasabb volt, mint ez az óriás, nagyrészük áldozatául esett a 60-as évek közepében jelentkező fairtásnak, amely a kaliforniai ősi erdők 90%-át elpusztította.
- A világ legmagasabb fája wikipédia wikipedia english
- A világ legmagasabb fája wikipedia 2011
- A világ legmagasabb fája wikipedia page
- A világ legmagasabb fája wikipédia fr
A Világ Legmagasabb Fája Wikipédia Wikipedia English
Helios Magassága: 114, 58 méter Átmérő: 4, 96 méter 1. Hyperion Magassága: 115, 61 méter Átmérő: 4, 84 méter A Hyperion t 2006. szeptember 8-án fedezte fel Chris Atkins és Michael Taylor. Magasságát Stephen Sillett állapította meg. Korábban a csaknem 113 méter magas Sztratoszféraóriást (Stratosphere Giant) tartották a világ legmagasabb fájának. A Hyperiont a park egy elhagyatott részében találták. Pontos helyét nem tárták fel a nyilvánosság előtt, nehogy a sok emberi látogató megzavarja a környék ökoszisztémáját.
A Világ Legmagasabb Fája Wikipedia 2011
Ez a szócikk a fáról szól. Hasonló címmel lásd még: Hyperion (egyértelműsítő lap). Hyperion Ország Amerikai Egyesült Államok Település Redwood Nemzeti Park Névadó Hüperión Elhelyezkedése Hyperion Pozíció az USA térképén é. sz. 41° 12′ 18″, ny. h. 124° 00′ 56″ Koordináták: é. 124° 00′ 56″ A Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) fa Észak-Kaliforniában, a Redwood Nemzeti Parkban, amely 115, 55 méteres magasságával a világ legmagasabb élő fája. [1] (Fatömegét tekintve azonban nem a legnagyobb örökzöld mamutfenyő, ezt a címet a szintén észak-kaliforniai Lost Monarch birtokolja. ) A Hyperiont 2006. szeptember 8 -án fedezte fel Chris Atkins és Michael Taylor. Magasságát Stephen Sillett állapította meg. Korábban a csaknem 113 méter magas Sztratoszféraóriást tartottak a világ legmagasabb fájának. A Hyperiont a park egy elhagyatott részében találták. Pontos helyét nem tárták fel a nyilvánosság előtt, nehogy a sok emberi látogató megzavarja a környék ökoszisztémáját. A Hyperion fája a becslések szerint 502 m³ volumenű.
A Világ Legmagasabb Fája Wikipedia Page
A világ legrégebbi fájára további versenyzők közé tartozik az észak-walesi Llangernyw tiszafa, amelynek becslések szerint 4000-5000 éves, és az örökzöldek, Fitzroya cupressoides, Chilében, amelyek több mint 3600 évesek. A világ legrégebbi klónfái A fenti rekord a világ legrégebbi fájáról egyetlen egyedről vagy nem klonális fáról szól. Néhány fa azonban egy szülőfa klónjaként nő egy nagyon régi gyökérzeten keresztül. Ilyen például az Old Tjikko, a norvég fenyő ( Picea abies), amely becslések szerint 950 éve nő Svédországban. De még ez az öregkorú is elsápad, összehasonlítva a remegő nyár klónos klaszterével ( Populus tremuloides) Utah-i genetikai tesztjeiben kiderült, hogy ez a kis klónfákból álló erdő, Pando néven, körülbelül 80 000 éves. Egy szervezetnek tekinthető, súlya meghaladja a 6000 tonnát, ami nemcsak a Föld legrégebbi élőlénye, hanem a legnehezebb is. A világ legnagyobb fája A puszta mennyiséget tekintve az óriási szekvencia ( Sequoiadendron giganteum) Sherman tábornok néven ismert faanyag szörnyeteg - 52 508 köbméter.
A Világ Legmagasabb Fája Wikipédia Fr
[ forrás? ] A fának – melyet Papp József talált meg 1952-ben – sem levélalakja, sem kérge, sem a termése nem hasonlított a többi juharéhoz. E fához hasonló juharfa a felső miocén korban, kb. 5-20 millió évvel ezelőtt élt. Innen származik az ősjuhar elnevezés. A tudósok véleménye megoszlik: egy részük önálló fajnak, más részük a mezei juhar változatának tekintik. Egy biztos ilyen fával jelenleg a világon egyedül itt találkozhatunk. Bár évről évre termést nevelt, utódja nem fejlődött. 1954 óta védett. [4] 2014-ben elpusztult. [5] [6] A Normafa – A kedvelt budapesti kirándulóhely névadóját a Margit-szigetre szállították. Az Ördögigafa – különös formájú hatalmas bükk Sümeg közelében. A Zsennyei tölgy – Az ország legidősebb fájának tartott tölgy 2006 -ban elpusztult. A Felsőmocsoládi öreg hárs – 2012-ben az Európai Év Fája verseny győztese ( Felsőmocsolád, Somogy megye). [7] 700 éves hársfa – Szőkedencs temetőjében ( Somogy megye). [8] Kandeláber-fa – a Rinyabesenyő és Homokszentgyörgy közti Öszpötei erdő ( Somogy megye) hatalmas duglászfenyője, nevét különleges alakú ágairól kapta.
A következő évben Joseph Decaisne Sequoia giganteá nak keresztelte át ugyancsak helytelenül, mert eddigre már a parti mamutfenyő kapta a Sequoia nemzetségnevet. Mai nevét 1939-ben adta J. Buchholz. Megjelenése [ szerkesztés] Bár rokona, az örökzöld mamutfenyő magasabbra nő, az óriás mamutfenyő törzse rendszerint vastagabb, ezért ezt tekintjük a Föld legnagyobb (tömegű) élőlényének. Magassága általában 50–85 m, törzsének átmérője 5–7 m; kivételesen 10 m-nél is több lehet. Magyarországon a legnagyobb példányok 30–40 méter magasak. Zárt állományokban koronája keskeny, kúpos; lombja sötétzöld, tömött. Törzse egyenes, ágai szórtan nőnek (Józsa). A kisebb ligetekben, erdőkben növő fák alsóbb ágai az árnyékolás miatt elhalnak, ezek a fák felkopaszodnak. A magányosan álló növények koronája jóval szélesebb; alsó ágaik a fán maradnak. Az idős fák vörösesbarna, barázdás, szálas szerkezetű, taplószerűen rugalmas, különlegesen puha kérge a törzs alapjánál akár 60 cm vastag is lehet. Ez a kéreg védi meg a fát az erdőtüzektől.
Toboza az első évben fölálló, a második évtől lecsüng (Józsa). 18–24 hónap alatt érik be, és akár húsz évig is a fán maradhat. A sötétbarna magok 3–6 mm-esek, 1 mm vastagok, mindkét szélükön 1 mm-es szárnnyal. Egy toboz átlagosan 230 magot tartalmaz. Néhány mag kihullik a forró nyári napokon, amikor a toboz kissé összetöpped, de a többségük csak akkor szabadul ki, ha a toboz erdőtűz vagy rovarkár miatt kiszárad. Egy-egy nagyobb példány akár 11 000 tobozt is érlelhet 300 000–400 000 maggal. A szárnyas magok az anyanövénytől akár 180 méterre is elröpülhetnek. A magvak kiszabadulását két állat: a Phymatodes nitidus nevű bogár és a Douglas-mókus is segíti. A bogár a fa tobozaiba rakja petéit, és a kifejlődő lárvák kacskaringós járatokat rágnak a tobozba. Ezzel felborítják annak vízháztartását, és a toboz kiszárad. A mókus a fa húsos, zöld tobozait rágcsálja, és eközben ugyancsak kihullhat néhány mag. Bár a magok a tűleveles, nedves humuszon is kikelnek, de elpusztulnak nyáron, amikor az avar kiszárad.