Ady Háborús Költészete
Hogyan írjunk műelemzést? Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
Ady HáBorúS KöLtéSzete - Test
Ady részvétet, szánalmat, aggodalmat érzett a magyarság sorsa miatt, féltette nemzetét, és aggódott az egész emberiségért, mivel úgy látta, a háború tévútra sodorta a népeket. Véleményét, aggodalmát számos versében kifejezte – Az eltévedt lovas, E mlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás ének 1918-ból –, és mindvégig kitartott a humánum, az értékmegőrzés eszménye mellett. Ember az embertelenségben című verse Ady költői és emberi helytállását mutatja, és a helytállás fontosságát hirdeti: embernek kell maradni az embertelen körülmények, a pusztító háború közepette is, és meg kell maradni magyarnak akkor is, amikor nem jó magyarnak lenni. Ady háborús költészete - Test. A vers akkor születetett, amikor a román csapatok betörtek Erdélybe: 1916. augusztus 27-én indult meg a támadás, 370 ezer katona özönlött a magyar lakosságra, és az emberek rémülten menekültek. Ady a csucsai kastélyból látta a frontra induló, katonával teli vonatokat is, és látta a román betörés elől kétségbeesetten menekülő, földönfutóvá váló embereket is.
Ady Endre Háborúellenes Költészete - Érettségi Tételek
Aztán rossz szivemből szakajtván Eszembe jut és eszembe jut: S megint élek, kiáltok másért: Ember az embertelenségben. A vers típusa szerint Ady háborúellenes költészetének darabja. Formailag rapszodikus menetű, váltakozó hosszúságú strófákból áll, és a rímek is csak néha, rendszertelenül, tompán csendülnek össze, és elég nagy távolságból. Ez a forma erős zaklatottságot fejez ki, összhangban a vers hangulatával, amely szintén nyugtalan, zaklatott, felfokozott. Kifejezőeszközök: ellentét, metonímia, ismétlés, megszemélyesítés, szimbólum, archaizálás Ady sajátos szóalkotásaira is felfigyelhetünk pl. Ady Endre háborúellenes költészete - Érettségi tételek. " megintlen ". A nagybetűs Téboly a háború szimbóluma. A lírai én azonosul a nemzettel. Saját fájdalmaként éli meg azt a csapást, ami a nemzetet érte (" Szívemet puska-tus zúzta "). Ez az azonosulás azt is jelenti, hogy a lírai én halottaiból való "föltámadása" a magyarság föltámadását is jelenti. Ez a föltámadás azonban nem politikai, hanem erkölcsi jellegű. Ha a költő talpra tud állni a csapás után, akkor a nemzet is.
A XX. Századhoz közeledve Magyarország látszólag a fejlett Európa szintjéhez közelít, a főváros csodálatos épületektől pompázik, míg vidéken hallatlan az elmaradottság. A parasztok sorsa keserítő és tömegesen vándorolnak Amerikába. A tudomány, a kultúra, a képzőművészet és az irodalom ebben a korban nagyot fejlődött. 1877. november 22-én született, Érmindszenten a magyarok egyik legnagyobb és legtehetségesebb költője, Ady Endre. Kiskorában is jól fogott az esze, keveset tanult, gyakran elegendő volt a napi tíz perc és mindig jeles eredményeket ért el, csak matekból és németből kapott gyengébb jegyet. Sokat olvasott, Petőfi kötet mindig volt nála. 1915-ban összeházasodott Csinszkával és elköltözött Pestről a csucsai várba. Egészsége rohamosan romlott, de lelkileg valósággal összezúzta a háború, a hegyen lévő várból látta a frontra induló katonavonatokat. Nagyon aggódott Erdélyért, siratta a magyarságot és az eltévedt emberiséget. Tiltakozott a háborúért, ezt a verseiben is leírja, ezért nem engedik kiadni a legújabb kötetét.