Kerekmese Tomi Családja – Első Rigómezei Csata

Nagy felháborodást keltett a napokban egy magyar animációs alkotás a Youtube-on, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítvány szerint a Kerek mese: Tomi családja című epizódja tele van rasszista előítéletekkel. Szerző: Szülők Lapja | 2021-09-20. „Minden, amit ma rasszista előítéletként ismerünk”. Nagy felháborodást keltett a napokban egy magyar animációs alkotás a Youtube-on, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítvány szerint a Kerek mese: Tomi családja című epizódja tele van rasszista előítéletekkel. Mint a NTRTE a Facebook-posztjukban írja, "A Tomi családja című epizód egy hete került ki a Youtube csatornára, ahol 156 000 megtekintésnél jár. Ez a tartalom minden, amit ma rasszista előítéletként ismerünk, de van benne bőven más probléma is, hiszen sértő az ábrázolás az örökbefogadó családokkal, de akár a hajléktalan emberekkel szemben is. A mese azt tanítja a gyerekeknek, hogy a roma emberek tanulatlanok, koszban-mocsokban élnek, az idősekkel a kutyánál is rosszabbul bánnak, és csak a segélyért tartják őket az udvar végében. Az, hogy amúgy az alaphelyzet mennyire ijesztő, (bármikor elvihetnek az örökbeadó szüleid a horrorba otthonról), egy következő szintje ennek a gyerekmesének szánt rémálomnak.

1. Tomi családja: szerződést bontott a KerekMesével a Kolibri | Magyar Hang | A túlélő magazin
2. „Minden, amit ma rasszista előítéletként ismerünk”
3. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
4. A második rigómezei csata | Hungary First
5. I. Murád szultán nyughelye – Csámborgó
6. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Nyomtatás
7. Kétszer diadalmaskodott a török Rigómezőn

Tomi CsalÁDja: SzerződÉSt Bontott A KerekmesÉVel A Kolibri | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin

Szerző: 2021. szeptember 21. Forrás: A mese több szervezet szerint is tele van rasszista előítéletekkel, de sérti az örökbefogadó családokat és a hajléktalanokat is. Több civil szervezet is tiltakozik a rasszista mese miatt (fotó:Getty Images) Nagy felháborodást váltott ki a KerekMese egyik filmje, ami ellen több civil szervezet is tiltakozik, a mese rasszista, másokra sértő mondanivalója és ábrázolása miatt. Kerekmese tomi családja. A Tomi családja c. epizódról a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Alapítvány ezt írja Facebook posztjában: "Ez a tartalom minden, amit ma rasszista előítéletként ismerünk, de van benne bőven más probléma is, hiszen sértő az ábrázolás az örökbefogadó családokkal, de akár a hajléktalan emberekkel szemben is. A mese azt tanítja a gyerekeknek, hogy a roma emberek tanulatlanok, koszban-mocsokban élnek, az idősekkel a kutyánál is rosszabbul bánnak, és csak a segélyért tartják őket az udvar végében. Az, hogy amúgy az alaphelyzet mennyire ijesztő, (bármikor elvihetnek az örökbeadó szüleid a horrorba otthonról), egy következő szintje ennek a gyerekmesének szánt rémálomnak. "

„Minden, Amit Ma Rasszista Előítéletként Ismerünk”

Az, hogy amúgy az alaphelyzet mennyire ijesztő, (bármikor elvihetnek az örökbeadó szüleid a horrorba otthonról), egy következő szintje ennek a gyerekmesének szánt rémálomnak. Talán nem valósul meg közösség elleni uszítás bűncselekmény, de ettől még ugyanúgy elfogadhatatlan. Ráadásul kisgyerekeknek készült, így az ENSZ gyerekjogi egyezményén is szöges bakanccsal tapos az opusz, amennyiben sérti a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődéshez való jogát, na meg még egy sor egyéb jogukat, felsorolni is hosszú lenne" – írták. A SzeretlekMagyarország megkereste a témával kapcsolatban a KerekMese csapatát, ahonnan azt válaszolták: a videó ötlete a saját életükből származik, fiuk, Tomi nem akart kiporszívózni a szobájában, és azt mondta, biztos örökbefogadták a szülei, mert nem hasonlít rájuk. "Ekkor jöttünk rá nagy testvéreivel együtt, hogy mindannyiunknak felmerült gyerekkorában, hogy talán örökbefogadták. Tomi családja: szerződést bontott a KerekMesével a Kolibri | Magyar Hang | A túlélő magazin. A nézők egy része valószínűleg nem tudta értelmezni, hogy a mesében egyetlen örökbefogadó szülő sem szerepel, hiszen csak eltévesztették a házszámot, mert Tomi dühösen becsapta az ajtót és leesett a 2-es szám.

Gyakorlatilag Tomi dühének a következményeként kerül tévesen másik családba. A történet a továbbiakban fikciós lévén minden szempontból a legrosszabb családot ábrázolja, csak így tudtuk megértetni Tomi karakterével, hogy értékelje a szerető családját…" A filmet nem vették le a csatorna programjáról, de 18-as besorolást kapott, és csak az nyithatja meg, aki igazolni tudja, hogy megfelelő korú. forrás:

Szerbiába ugyanis dél felől csak a Šar-hegység szűk átjáróin, a Kačanik-szoros és Preševo-szoroson keresztül (a mai macedón-szerb határon) lehetett bevonulni, így a Rigómező északi oldalán fekvő Kopaoniki előhegyekben lehetőség nyílt a behatolók megállítására. A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csatában, 1389-ben, a mai Priština városa közelében halt meg I. Murád szultán A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt, amely 1389. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Nyomtatás. június 28-án (a régi ortodox naptár szerint június 15-én, Szent Vid napján) történt a szerbek és az Oszmán Birodalom hadai között, Priština városa közelében. A csatában részt vett I. Murád, az Oszmán Birodalom harmadik szultánja, aki egyike volt a legnagyobb török hódítóknak. A csata végét azonban Murád már nem érhette meg: egy Kobilovics (Obilić) Miloš nevű, hazáját fájlaló szerb ifjú a szultánt a csatában leszúrta. A csata helyén, Pristinától északnyugatra találjuk Murád szultán nyughelyét (mauzóleumát, türbéjét – a Gizi Map térképén is megtaláljuk Mausoleum of Sultan Murat I felirattal).

Féltékenység Vezetett Az Első Rigómezei Vereséghez » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

1389. június 15. zerző: Tarján M. Tamás 1389. június 15-én vívták I. Murád oszmán szultán (ur. 1362-1389) és Lázár szerb fejedelem csapatai az első rigómezei csatát, mely a létszámfölényben küzdő török seregek győzelmét hozta. Az ütközet jelentős állomása volt az Oszmán Birodalom balkáni térhódításának, és megalapozta a délszláv fejedelemségek hűbéri alávetését. Az oszmán törzsi állam seregei 1354-ben, Gallipoli elfoglalásával vetették meg lábukat Európában, és az elkövetkező években a gyengülő Bizánc, Bulgária és a Dusán István (ur. 1331-1355) utódai alatt széteső – korábban Magyarországtól az Égei-tengerig terjedő – Szerbia rovására terjeszkedtek a félszigeten. I. Murád vezetésével a törökök 1365-ben elfoglalták Drinápolyt, majd a széttagolódott szerb és bolgár fejedelemségek alávetése következett, melyek ügyeibe leggyakrabban a belső viszályok révén – a "segítségnyújtás" jegyében – avatkoztak be. A második rigómezei csata | Hungary First. A kisebb uralkodók ugyanis időközben egymással, és Nagy Lajos (ur. 1342-1382) Magyarországával is háborúztak, aki próbálta magát hűbérúrként elismertetni a Balkánon.

A Második Rigómezei Csata | Hungary First

1989-ben, a csata 600. évfordulóján tartott ünnepségen Slobodan Milošević szerb elnök egymillió ember előtt mondta el híres-hírhedt beszédét, meghirdetve minden szerb egy államba egyesítését, megelőlegezve a délszláv háborúkat - őt pedig bukása után, 2001-ben ezen a napon adták ki a hágai törvényszéknek.

I. Murád Szultán Nyughelye – Csámborgó

Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. Első rigómezei csata ta 1389. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás. A keresztes hadak veszteségeit tovább tetézte, hogy mélyen ellenséges területen voltak, ahol mind a szerb, mind a török csapatok vadásztak rájuk, így sokan menekülés közben lelték halálukat, vagy estek fogságba.

Féltékenység Vezetett Az Első Rigómezei Vereséghez » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek Nyomtatás

Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. I. Murád szultán nyughelye – Csámborgó. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként. A történelem maga nem ismer sehol sem egy Miloš Obilićet. Ezért a történelemírás abból indul ki, hogy Miloš Obilić valójában Nikola Vratkovićnak hívták "Miloš", a "kedves" melléknévvel és Lázár feleségének a testvére volt.

Kétszer Diadalmaskodott A Török Rigómezőn

A szerb fejedelmek sorra hódoltak be a töröknek, területeik fél évszázadra idegen uralom alá kerültek, Magyarország pedig közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal. A vesztes csata a szerb hagyomány és nemzeti identitás meghatározó eleme lett, egyfajta mitikus jelleget öltve egyszerre jelképezi a bukást és a reményt, az újjászületést. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, s ezek döntő szerepet játszottak abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A szerb történelem számos eseménye kapcsolódik Szent Vitus napjához: 1876-ban ezen a napon kezdődött a török elleni függetlenségi háború, 1914-ben Gavrilo Princip ezen a napon gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst, kirobbantva az első világháborút, 1921-ben ezen a napon hirdették ki az újonnan létrejött délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első alkotmányát, 1948-ban Jugoszláviát ezen a napon zárták ki a Kominternből, amivel véglegessé vált szakítása a Szovjetunióval.

Továbbá Magyar Fülöp (Philipus Hispanus de Scolaris) vértestvére is volt, aki magyar hadvezér volt a Toszkánából és 1402-ben Lazarevics István és a magyarok közötti szövetséget összehozta, mely később Musa Kesedžiját aki Albániában – aki egy felkelést kezdett a szultán ellen –, leverte. A tündér Ravojlija (Vila Ravojlija) védi őt és ad neki tanácsokat. Egy nap, amikor meg kellett halnia, a tündér közölte vele, hogy a nap elérkezett. Ekkor lovát lefejezte és ünnepélyesen eltemette, aztán kardját sziklába szúrta, hogy csak az húzhassa ki, aki vele egyenértékű, aztán lefeküdt a fűbe. Nem halt meg, de nem is élt már. Vándorok mentek el mellette, de mind azt hitték, hogy csak alszik. Amikor egy hilandari szerzetes felismerte, hogy már nem él, elvitték földi maradványait a Hilandari kolostorba, ahol eltemették. Borítókép. Marko Kraljević és Musa Kesedžija / Vladislav Titelbah festménye (Wikipédia)