Pályázatok / Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület

1-16 Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken MAHOP-2. 2-2016 Az akvakultúrába történő termelési célú beruházások támogatása MAHOP-2. 3-2016 A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése MAHOP-2. 4-2016 Az akvakultúrába történő környezetvédelmi célú beruházások MAHOP-5. 3-2016 A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására irányuló beruházások támogatása MAHOP-2. 5-2017 A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítás (2017) MAHOP-2. 5-2018 A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása (2018) MAHOP-1. 2-2017 Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek rehabilitációja, beleértve az ívási helyek fejlesztését és a vándorló halfajok vándorlási útvonalainak biztosítását MAHOP-2. 1-2016 Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése MAHOP-5. Pályázati Hírek - Széchenyi Terv Plusz pályázatok - MEZŐGAZDASÁGI PÁLYÁZATOK. 1-2016 A halászati termékekre és akvakultúra-termékekre irányuló piaci értékesítési intézkedések támogatása

1. Mezőgazdasági pályázatok kezdőknek 1-10
2. Mezőgazdasági pályázatok kezdőknek otthon
3. Nagyerdő
4. Nagyerdő - Debrecen , Debrecen
5. Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület – Wikipédia
6. Debreceni Nagyerdő | Zöldkalauz
7. 200 hektár természetvédelmi terület pusztult el a tűzben Farmoson : HunNews

Mezőgazdasági Pályázatok Kezdőknek 1-10

A Vidékfejlesztési Program (VP) és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) pályázati felhívásai 2022. március A felhívás kódja A felhívás címe (link a pályázati dokumentációhoz) Következő kérelmezési határnap/időszak Várható pályázatok (VP – mezőgazdaság) VP6-6. 4. 1. 1-22 Lovas létesítmények fejlesztése Várhatóan: 2022. 05. 04 – 2022. 17. VP3-14. 3-22 Kiskérődző állatjóléti támogatás Várhatóan: 2022. 16 – 2022. 06. 16. Trágyafeldolgozó üzemek létrehozása Nyitott pályázatok (VP – mezőgazdaság) VP2-4. 3. 2-4. -5. 1-21 Kertészet – Ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása 2022. 03. Mezőgazdasági pályázatok kezdőknek otthon. 16., majd 2022. 31. VP2-4. 1-20 Állattartó telepek fejlesztésének támogatása ("nagyösszegű" ÁTK) 2022. 31. (Végső határidő! ) VP2-4. 4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése 2022. 04. 04., majd 2022. 03. VP5-16. 5. 2-21 Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása 2022. 24., majd 2022. 26. VP3-9. 1-20 Termelői csoportok és szervezetek létrehozása 2022. 25. (Végső határnap! )

Mezőgazdasági Pályázatok Kezdőknek Otthon

1-4. 2-19 A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén VP2-4. 6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása VP2-4. 7-20 Csemetekertek gépbeszerzése VP5-8. 1-17 Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások VP3-16. 1-17 Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért VP3-5. 1-16 Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása VP3-4. Mezőgazdasági pályázatok kezdőknek pdf. 2-1-21 Élelmiszeripari üzemek fejlesztése ("kisösszegű" ÉLIP) VP3-4. 2-2-21 Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése ("nagyösszegű" ÉLIP) VP4-4. 1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások VP5-4. 4-16 Gombaházak – hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak – hűtőházak korszerűsítése VP2-4. 3-16 Gyógynövény-termesztés VP6-7. 1-7. 3-17 Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése VP2-4.

A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait..

Nagy hőscincér (Fotó: Magura Tibor) Ekkorra már látszott, hogy a fokozott igények szükségessé teszik a Nagyerdő megóvását, amire az 1935. évi IV törvénycikk lehetőséget is adott. 1939-ben 1. sorszámmal került bejegyzésre a védett természeti területek törzskönyvébe a Debreceni Nagyerdő. Kevéssé ismert, ám nagyon jelentős tény, hogy 1939-ben "Debrecen vezetősége saját elhatározásából, önként, maga elhatározásából ajánlotta fel védetté nyilvánításra…" (Földváry Miksa: Az első védett természeti emlékek; 647. ) Az a 36 hektáros természetvédelmi terület, melyet Magyarországon 1939-ben elsőnek nyilvánítottak védetté a Nagyerdő ÉK-i sarkán, csak emlék maradt. A II. világháború alatt és az 1950-es években letermelték az erdő idős fáit, így csak egy alig 7 hektáros ősibb folt emlékeztet korábbi formájára. 1959-ben jelölték ki az újabb 81 hektáros védett területet, majd 1972-ben ezt 11 hektárral bővítették. Debreceni Nagyerdő | Zöldkalauz. Jellegzetes tölgyes élőhely (Fotó: Demeter László) A Nagyerdő területének beépítése a II. világháború után tovább folytatódott.

Nagyerdő

Különös tekintettel kell lenni az idős, 100 évnél öregebb, elsősorban kocsányos tölgyekre. Jellemző növényfajok: égszínkék csillagvirág bogláros szellőrózsa erdei varázslófű enyves zsálya Állatvilág [ szerkesztés] A Nagyerdő területén jelenleg 2 fokozottan védett, 49 védett gerinces, valamint 39 védett gerinctelen állatfajt tartanak nyilván. Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület – Wikipédia. Ezen állatfajok védelmének biztosítása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani élőhelyeik megóvására, amely elengedhetetlen feltétele a biológiai egyensúly fennmaradásának. Jellemző állatfajok: sisakos sáska imádkozó sáska nagy hőscincér aranyos bábrabló troxbogár örvös légykapó ökörszem darázsölyv héja egerészölyv fekete harkály zöld küllő nagy fakopáncs csuszka őz borz vaddisznó nyest mogyorós pele dolmányos varjú Galéria [ szerkesztés] A Megújult Békás-tó és környéke 2015 tavaszán [ szerkesztés] Légi felvételek [ szerkesztés] Debreceni Nagyerdő, stadion légi felvételen Debreceni Nagyerdő, stadion madártávlatból Debreceni Nagyerdő, sportközpont a magasból Szabadtéri színpad - légi fotó (Debreceni Nagyerdő) Debreceni Nagyerdő.

Nagyerdő - Debrecen , Debrecen

Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület – Wikipédia

További képek Forrás:,, Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, röviden Nagyerdő kellemes pihenést nyújt a kirándulóknak. Hazánk első természetvédelmi területe. A város közelsége miatt az erdőnek nemcsak erdészeti, természetvédelmi, hanem rekreációs funkciója is jelentős. A fiatal korosztály természetszeretetre és ismeretre való nevelése döntő lehet a Nagyerdő fennmaradása szempontjából is. Az erdő szélén, az erdészet központjában kapott helyett a Diószegi Sámuel Oktatóközpont. Innen indul a "Gyöngyvirág" és az "Odvas keltike" tanösvény, melyek a legszebb tölgyesfoltokon haladnak keresztül. Nagyerdő - Debrecen , Debrecen. Ez utóbbiak jelenleg nem járhatók. Ez a város és a szomszédos települések kedvelt kirándulóhelye, ahol szakvezető segítségével ismerkedhetnek meg az erdő élővilágával, és az ezeknek a megőrzése érdekében folyó munkákkal. Szabadon látogatható. A Nagyerdő nevezetes pihenő- és szórakozóhelyei, valamint látnivalói: - Békás-tó - Milleniumi játszótér - Medgyessy sétány (neves írók, költők szobraival): Debrecen városa a híres íróinak, költőinek valamint művészeinek létrehozott egy szoborparkot, a Medgyessy sétányon, az úgynevezett debreceni hírességek emlékparkját.

Debreceni Nagyerdő | Zöldkalauz

Nagy szarvasbogár Jelenleg a Nagyerdőnek három övezetét különíthetjük el (ezek néhány beékelődő ingatlan kivételével a fentiek szerint védelmet élveznek): 1. A Nagyerdei krt. által határolt Nagyerdei park (területe 88 ha) 2. -Benczúr Gyula u. - Hadházi u. által határolt belső parkerdő (területe 164 ha. ) 3. A külső erdőterületre (területe 1114 ha. ) Magyar nőszirom (Fotó: Lesku Balázs) Az országos jelentőségű védett természeti terület és a Botanikus kert területe egyben a Natura 2000 hálózat része is (HUHN20033 Debrecen - Hajdúböszörményi tölgyesek Site) Az erdő országos jelentőségű védett része a Magyar Állam tulajdonában áll, vagyonkezelője a Nyírerdő ZRt. A többi terület részben Debrecen Város tulajdonában, részben a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében van. Debreceni nagyerdeiő természetvédelmi terület . Az erdő természetvédelmi kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A jeles évfordulóra megemlékezve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alkotópályázatot hirdet óvodás, általános iskolás és középiskolás diákok számára, melynek részletes felhívását a "80 éves a Nagyerdő" pályázati felhívás tartalmazza.

200 Hektár Természetvédelmi Terület Pusztult El A Tűzben Farmoson : Hunnews

A Nagyerdő védelme és megőrzése nagyon fontos a fiatalok tanítása és természetszeretetre nevelése szempontjából is, a gyerekek szakvezető irányításával ismerkedhetnek meg az erdővel, annak élővilágával és az erdészeti munkákkal. Növényvilág Kislevelű hársfa A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, jellemző elegyfajai a fehér nyár, rezgő nyár, kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte. A nagyerdei Parkerdő az erős antropogén hatás következtében jelentős mértékű átalakuláson ment át az eredeti faállomány, a cserjeszint és a lágy szárú aljnövényzet összetételét tekintve. Ám a jelenlegi állapotában is igen fajgazdag az őshonos fafajok, valamint a telepített idegen (exóta) fafajok tekintetében. A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel.

1819-ben Simonyi Óbester 600 jegenye csemetét ültetett huszárjaival az erdőt és a várost összekötő út mellé. 1826-ban Povolny Ferenc tervei szerint megépült a Vigadó, s mivel a föld mélyén meleg vizet is találtak, ez hamarosan fürdőházzal is bővült, s környékén hamarosan további pavilonok, sétányok létesültek. Az Emlékkert Társulat kezdeményezésére 1860-as években elkezdődött a parkosítás a Nagyerdei körút által határolt területen. Az I. világháború kitörése előtt, 1914-ben kezdődött a Klinika és az Auguszta szanatórium építése, mely 1918-ban fejeződött be. A Központi Egyetem 1932-re épült meg az azt övező parkkal, tanári lakásokkal, csillagvizsgálóval és botanikus kerttel. Borsos József új városrendezési terve szerint 1930-as évek elején épült meg a nagyerdei park úthálózata és az Ady Endre sugárút, létrejött az új köztemető az 1932-ben megépült Krematóriummal, létrejött a Nagyerdei Stadion, a Csónakázó tó, a Standfürdő és újabb vendéglők. 1938-ban épült meg az egyetemi templom és a Víztorony.