Az Uralkodó Hatalma A Néptől Származik

Az 1762-ben megjelent Társadalmi szerződés a társadalmi berendezkedéssel és az államhatalom sajátosságaival foglalkozik. A tanulmányban Rousseau szakít a Hobbes- és Locke-féle természetjog-elmélettel. Az erőszakkal, a hatalom útján szabadságától megfosztott ember csak kényszerből viseli el helyzetét, de nem ért vele egyet. Ha módja van rá, fel fog lázadni ellene, ezt a történelemből jól ismerhetjük. " A társadalmi rend szent jog, minden más jognak alapja. Mindazonáltal ez a jog nem természettől származik, tehát megállapodásokon alapul. " Ennek a megállapodásnak alapja a sokaság meggyőződése a helyes törvényekben, és nem az egyén sajátos felfogása. Az uralkodó hatalma tehát nem Istentől ered, hanem hatalmát a néptől nyeri el. Így a népnek joga van korlátozni és megváltoztatni a főhatalmat. A Kálvin által felújított antik zsarnokölési elmélet reinkarnációjával van dolgunk, de Rousseau túllép ezen, és az egyén szabadságának feltételeként a maga által alkotott törvényi keretek működését tekinti.

• SZABADSÁG MOZGALOM - G-Portál
• A felvilágosodás korának gondolatai az államról és a hatalomról | doksi.net
• Miért kormányozhatta az országot külföldi uralkodó?

Szabadság Mozgalom - G-PortÁL

Az egyház butította el őket ezért: felvilágosítás d. ) Rousseau A társadalmi szerződés foglalkoztatta. Uralkodó hatalma a néptől származik. Nép engedelmes addig, amíg az uralkodó a nép érdekeit nézi  ez: népszuverenitás Ha ez nem történik meg, a nép jogosan fellázadhat. Hogyan hat a civilizáció az emberre? Rosszul: "Vissza a természethez! " Fő baj a magántulajdon. "A közösség előbbre való, mint az egyén. " Az egyén érdekeit alá kell rendelni a közösség érdekeinek  ez: kollektivizmus A nagy francia felvilágosodás – A fény százada! A középkori sötétséghez képest mondják, hogy ők felvilágosodtak. XVII-XVIII. szd  Felvilágosodás 3. Gazdaság Kgt. : - merkantilizmus (fr elmélet, Sully, Colbert miniszterektől) Az a cél, hogy minél több nemesfém kerüljön az országba Többet kell exportálni, mint importálni  ma: aktív külkereskedelmi mérleg ehhez: erős iparra van szükség  ipart / manufaktúrákat kell támogatni - szabadkereskedelem elmélete (Adam Smith) az állam ne avatkozzon bele a gazdaságba 4.

A Felvilágosodás Korának Gondolatai Az Államról És A Hatalomról | Doksi.Net

Az Egységfront Mozgalom ezért akar néphatalmat. Mert CSAK ez a MEGOLDÁS és a kivezető út mind a 164 éves alkotmányos válságból, mind a liberális demokrácia gazdasági válságaiból. Ez az alapja a leendő Korszak-váltásnak, egy Új Demokráciának, egy Új Magyar Államnak és egy Új Társadalomnak, ami minden eddiginél jobb lehet. Rajtunk múlik, hogy mindenkit megelőzve, példát adva a világnak, elsőként valósítjuk meg, vagy nagy sokára, sok-sok diktatúra után, szegényen, kifosztva, a világ után kullogva…. :-( Forrás: innen

Miért Kormányozhatta Az Országot Külföldi Uralkodó?

Az Egységfront Mozgalom ezért akar néphatalmat. Mert CSAK ez a MEGOLDÁS és a kivezető út mind a 164 éves alkotmányos válságból, mind a liberális demokrácia gazdasági válságaiból. Ez az alapja a leendő Korszak-váltásnak, egy Új Demokráciának, egy Új Magyar Államnak és egy Új Társadalomnak, ami minden eddiginél jobb lehet. Rajtunk múlik, hogy mindenkit megelőzve, példát adva a világnak, elsőként valósítjuk meg, vagy nagy sokára, sok-sok diktatúra után, szegényen, kifosztva, a világ után kullogva…. :-(

Geri Tibor Demokrácia és/vagy Néphatalom 2012. szeptember 1., 11:00 Az Egységfront Mozgalom fő célkitűzése a(z) - 1848-ban egyszer már a magyar alkotmányos rend szerint alkotmányosan létrejött - NÉPHATALOM nép által alkotott alkotmánnyal való megerősítése, újbóli létrehozása. Mivel sokan nem értik, nem tudják, mit jelent a NÉPHATALOM, ezért gyakran keverik a demokráciával. Megpróbálok egy rövid írással rendet tenni ebben a káoszban, amit a hatalom tudatosan gerjeszt a néphülyítés jegyében, a tudatlanság fenntartása érdekében. Mert a diktatúráról csak a tudatlan emberekkel lehet elhitetni, hogy az demokrácia, meg azt, hogy a demokrácia az JÓ kormányzási forma…. A demokrácia ókori fogalom. Legpontosabban Arisztotelész fogalmazta meg, amikor a Politika című művében a demokráciát a ROSSZ kormányzási formák közé sorolta. Rossz kormányzási formák azok, ahol a hatalom gyakorlása nem a KÖZ-, hanem a MAGÁN érdekek alapján történik. 3 rossz kormányzási forma van. Az egyéni magánérdek alapján uralkodó türannosz (a rossz király), a kisebbség magánérdeke alapján hatalmat gyakorló oligarchia, és a demokrácia.