A Kuruc Hadsereg Fegyvernemei

June 26, 2024

A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány Gusztáv vezérezredes ragaszkodott a parancshoz, jóllehet ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást, a hadsereg egy részét talán megmenthette volna. A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben (azonban az akkor itthon rendelkezésre álló legjobb fegyverzettel látták el őket, tehát nem igaz, hogy az akkori magyar vezetők "koncként" dobták oda a magyar katonákat), többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között kellett tartani magukat. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Január 16-ára a három részre szakított 2. magyar hadsereg arcvonala felbomlott. Jány január 17-én hajnalban rendelte el az alakulatok visszavonását, de az elvágott, német 2. hadsereg alárendeltségébe került III. hadtest tovább harcolt. Ezt a hadtestet február 1-jén - miután sem ellátmánya, sem fegyverzete nem maradt - a később szovjet hadifogságba esett parancsnok, Stomm Marcell feloszlatta, s pár ezer katona kijutott a szovjet gyűrűből.

A Legkorszerűbb Magyar Fegyverekkel, De Hiányos Felszereléssel Küzdött A 2. Magyar Hadsereg A Donnál

Más elven működött azonager. Focilabda méretű, mintegy 20 kilogrammos köveket hajított el 300 méteres távolságra egyetlen kar és egy parittya segítségével. A függőleges kart egy vaskos, vízszintesen kifeszített köteg hajtotta, amely meg volt csavarva, hogy forgatónyomatékot fejtsen ki. A köteg rugó módjára tárolta az energiát, amelyet a lövésnél felszabadított. Minél erősebb volt a rugó, annál pusztítóbb volt a fegyver. A rómaiak inakból sodort köteget használtak, mert az nagyon rugalmas, és a tárolt energia jelentős hányadát visszaadja. A Magyar Néphadsereg fegyverzete és főbb technikai eszközei (1949-1954) | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Minden római légiót körülbelül 60 löveg kísért. A technika és a taktika ötvözése 500 évre Európa első számú haderejévé tette a római hadsereget, és további 1500 évre meghatározta a katonai taktikát. A felszerelés: Sisak: A gallok, és a görögök sisakjához hasonló. Félgömb alakú, néha taréjjal díszitették. Arc- és tarkóvédő is tartozott hozzá. Pilum: Rövid, hajító dárda, melyet a szamniszoktól vettek vettek át. A csata alatt a hónuk alatt hordták, vagy elhajították.

A Magyar Néphadsereg Fegyverzete És Főbb Technikai Eszközei (1949-1954) | Tények Könyve | Kézikönyvtár

a kurucoknál is alkalmilag összeállított egységek végezték, francia hadmérnökök vezetése alatt. A szakértelmet kívánó munkát mesteremberekkel, bányászokkal végeztették el, a földmunkára a környék lakosságát vették igénybe. A kuruc műszaki szolgálat kimagasló teljesítménye volt Érsekújvár erődjének korszerű kiépítése a francia Riviére ezredes irányítása alatt. Egészségügyi szolgálat A kuruc hadsereg egészségügyi szolgálata megfelelt a korabeli európai hadseregekének, ami azonban ebben az esetben a minimumot jelenti. A tábori egészségügy élén a fejedelem udvari orvosa, dr. Lang Jakab Ambrus állt, alája tartoztak (már ahol voltak) az ezredsebészek, és az országban működő néhány patika. Index - Akták - Zrínyi 2026: a magyar haderő fejlesztése. Minden század személyi állományához hozzátartozott, legalábbis elvben, egy borbély, de a sebesültek nagy részét – éppúgy, mint a polgári lakosságot – javasasszonyok gyógyították. A tábori egészségügyi szolgálatnál lényegesen többet nyújtott viszont, korát megelőzve, a kuruc hadigondozás. A rászoruló sebesültek és a hősi halottak ellátatlan hozzátartozói a katona rangjához mért kártérítést kaptak, általában háromhavi zsoldot vagy egyévi adómentességet.

Magyarország Felett Is Átrepült A Zágrábnál Lezuhant Katonai Gép

A 2. hadseregben magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés (a németekéhez képest) korszerűtlen volt. A nyár folyamán a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett sikertelen kísérletek során mintegy 26-27 ezer magyar katona vesztette életét. A tisztikar 20 százaléka, a legénység 15 százaléka és a munkaszolgálatosok 6 százaléka esett el, halt meg, került hadifogságba vagy sebesült meg október 1-jéig. A beígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt elkezdték csapataik kivonását a doni térségből. A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet.

Index - Akták - Zrínyi 2026: A Magyar Haderő Fejlesztése

Kardok, pajzsok, páncélok A római gyalogos katona fő fegyvere a gladius nevű rettegett rövid kard volt. A 45 centiméter hosszú, kétélű, hegyes végű pengét inkább közelharcban, szúrásra használták, mint vagdalkozásra. Távolból a pilum nevű hajítódárdával öltek, amelyet halálos biztonsággal dobtak akár 30 méteres távolságra is. A pilum 2 méter hosszú fa nyele 60 centiméteres vasrúdban folytatódott. Áthatolt a páncélon, a pajzson. A rúd hegye háromszögletű volt, hogy nehezebb legyen kihúzni a felnyársalt testből. A gerely jellegű fegyverek hátránya, hogy az ellenség felveheti, és visszadobhatja őket. Csakhogy a pilum vashegyét gyors hevítéssel és hűtéssel edzették keményre és erősre, az edzetlen vasnyél viszont lágy maradt. A pajzsnak ütköző pilum hegye átdöfte azt, a nyél viszont elgörbült, így az ellenség már nem vehette hasznát a rómaiak ellen. A katonák védelme a sérülések ellen ugyanolyan fontos volt, mint a felfegyverzésük a támadásra. A római katonák eleinte a lorica hamata nevű láncvértet viselték.

Hadtörténeti Intézet És Múzeum

A merev karokat hátrafeszítik, az energiát pedig két függőlegesen összesodort kötél vagy ínköteg tárolja. A húr kiengedésekor 350 méternél is távolabbra lövi ki a nyilat, elképesztő sebességgel. Bár emberi célpontok ellen pusztító volt, egy épülettel szemben a skorpiónak nem sok hasznát vehették. A kőhajítók voltak a legpusztítóbb hatású római fegyverek. Ostrom esetén olyan magasra hajították a lövedéket, hogy az ledöntötte a falakat. A kövek sivító hangja rettegést keltett Róma ellenségeiben. A félelmetes hatás fokozása érdekében feketére festették őket, hogy ne legyenek jól láthatók. Fizikailag is rendkívül hatékony volt, ugyanakkor erős pszichológia fegyverként is működött. A rómaiak ellenségei szörnyen féltek tőle. A ballista ugyanúgy működik, mint a skorpió, csak nagyobb és erősebb. Egy 30 kilogrammos követ, vagy egy méteres gerendát lőtt ki, 450 méterre, hogy a katonák az ellenség íjászainak hatótávolságán kívül maradhassanak. A lövedék elképesztő, 185 kilométer per órás sebességgel csapódott be a célba.

Az ment tehát csak gyalogosnak, aki nem tudott lovat szerezni, és a lovasportyákon nevelkedett tisztek "alig tudták másra felhasználni a gyalogságot, mint a várak és palánkok kapuinak őrzésére". Tüzérség A tüzérséget – a korabeli gyakorlatnak megfelelően – a kurucok sem tekintették önálló fegyvernemnek, bár náluk is külön szervezete volt. Vártüzérségre és mezei tüzérségre tagozódott, de a megyei tüzérség ágyúi is, személyzete is a vártüzérség állományából kerültek ki egy-egy hadjárat idejére. A tüzérség főfelügyelője a kuruc fegyvergyártás és ágyúöntés szervezője, Sréter János brigadéros lett, parancsnoka a francia de la Motte brigadéros, tisztjei is franciák, a legénység részben az idegen segédhadak katonáiból, részben az észak-magyarországi városok polgáraiból tevődött össze. 1706-1707 telén a tüzérség hat tüzérszázadból (azaz ütegből), négy puskásszázadból és egy laboratorista munkásszázadból, összesen 674 emberből állt. Műszaki alakulatok Külön műszaki csapatokat a XVIII. század elején más hadseregekben sem szerveztek még, így a műszaki feladatokat (aknaásás, sáncolás stb. )

Korrigált Kreditindex Kalkulátor